A Magyar Európai Üzleti Tanács tizedik, éves jelentésének sajtótájékoztatóján (2008. július 17.) lehetőségünk nyílt beszélgetést folytatni két, az ARTES LIBERALES olvasói számára különösen fontos témáról.


E beszélgetések rövid összefoglalója az alábbiakban olvasható:

Szabó Tamás úr, az SKF Hungary vezérigazgatója az HEBC (Magyar Európai Üzleti Tanács) tizedik éves jelentésének ismertetése során kiemelte a versenyképes emberi erőforrás  - vagyis piacképes tudásunk szerepét:

Az alapoktatásban  ma a gazdasági ismeretek, és az államigazgatás alapjai nem kapnak helyet. Szabó Tamás úgy véli, már az általános iskola felső tagozatától meg kellene ismertetni gyermekeinkkel ezeket  az alapvető törvényszerűségeket, amelyek ismerete lehetővé teszi a fiatalok - a jövő nemzedéke -  magyar és európai polgárhoz méltó magabiztos mozgását a gazdaságban, a társadalomban. Továbbá elmondta, hogy bár a középfokú oktatás tananyaga elavult, és a felsőoktatás nem produkál elegendő szakképezett, nyelvet beszélő mérnököt - ma ezen a területen még nincsenek nagy problémák - azonban a tendenciák arra figyelmeztetnek, hogy már most komoly lépéseket kell tenni.

Szabó Tamás úr az SKF Hungary vezérigazgatójaként a nyelveket beszélő szakképzett mérnökök hiányával találkozik, de a legfontosabb és legalapvetőbb feladatnak az általános iskolai oktatás szemléletet változtató, így a mindennapi életben hasznosuló állampolgári és gazdasági ismeretekkel való kiegészítését tartja.


Williem J. van der Vegt úr, a Philips Hungary korábbi elnöke hazánk nemzetközi megítéléséről beszélt. Elmondta, hogy a Magyarországról kialakult kép kedvezőtlenebb, mint valaha. Ennek legfőbb okát a politikai konszenzus hiányában látja.

A megosztottság nem teszi lehetővé közös célok, értékek megfogalmazását, társadalmi elfogadtatását. Írország példaértékűen oldotta meg ezt a problémát- de találhatunk más országokat is, akiknek sikerült hasonlóan bonyolult helyzeten úrrá lenniük.

Az imázs-korrekciót az országon belül, a társadalom felé kell elkezdeni, hiszen a gyengeségek és hibák mellett Magyarországnak kiemelkedő értékei és tartalékai is vannak. Egy tudatos, pozitív korrekcióban nagy szerepe lehet a médiának, ahogy a jelenlegi kedvezőtlen helyzet kialakulásában is van.

Williem J. van der Vegt úr szerint a politikai konszenzus, a média megfelelő hozzáállása és egy széles társadalmi támogatást élvező célrendszer együttesen képesek megváltoztatni jelenlegi kedvezőtlen imázsunkat az országon belül és kívül is. Nagyon fontosnak tartja, hogy a websiteoktól kezdve a hagyományos és elektronikus médián át az egyes állampolgárokig tudatában legyünk értékeinknek és képviseljük azokat – hiszen minden pillanatban mindannyian képet adunk az országról – és önmagunkról, és el kell adnunk magunkat.

Horváth Terézia


AZ HEBC

A Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) az Európai Gyáriparosok Kerekasztalának (ERT) Magyarországi Üzleti Tanácsa. 1998-ban alakult, idén ünnepeli alapításának 10. évfordulóját.

Az  ERT 45 európai iparvállalat legfelső vezetőjét tömörítő fórum, 1 600 milliárd eurós összforgalommal, 4,5 millió alkalmazottal világszerte. Legfőbb célja az európai ipar versenyképességének előmozdítása. Az HEBC az alábbi ERT vállalatok magyarországi elnökének, illetve vezérigazgatójának fóruma: ABB, AkzoNobel, BT, Electrabel, Electrolux, Ericsson, MOL, Nestlé, OMV, Philips, SAP, SKF és Suez Environnement.

AZ HEBC JELENTÉSEI

A kezdetektől fogva az HEBC tevékenységének egyik legfontosabb része az éves jelentések kiadása. A jelentésekben az HEBC tagok befektetői tapasztalatokon alapuló, politikamentes véleményüket fogalmazzák meg Magyarország érdekében, többek között két olyan, hosszú távon is kulcsfontosságú témával kapcsolatban, mint a sikeres európai integráció és a versenyképesség növelése. Az HEBC véleménye szerint közös felelősség és érdek olyan gazdasági-társadalmi környezet megteremtése, amely biztosítja Magyarország dinamikus és fenntartható fejlődését, nem kockáztatja a felzárkózási folyamatok sikerét, és egyúttal hozzájárul az EU nemzetközi versenyképességének erősítéséhez is.

A jelentések abban a szellemben íródtak, hogy felhívják a figyelmet a felelősségteljes együttműködés és a széles értelemben vett konszenzus szükségességére a politikai erők, az üzleti és civil szféra, valamint a társadalom egésze között.

A jelentéseket maguk az HEBC tagjai írják, és minden mondata konszenzuson alapul. Egy olyan csoport esetében, ahol a tagvállalatok piaci szereplőként akár versenyhelyzetben is lehetnek egymással, ez külön értéket jelent. Az HEBC konzekvensen betartott alapszabálya, hogy nem folytat lobbitevékenységet a tagvállalatok egyéni, üzleti érdekeiért.

AZ HEBC 10. JELENTÉSE

Az HEBC 2008. évi, legújabb jelentésének címe „Az egyetlen út a fejlődés”. A tagok véleménye szerint a befektetők szeretik kezelni a kockázatokat az üzleti életben, de nem az üzleti környezetben. A jelentésben megfogalmazott elemzéseikkel és ajánlásaikkal a stabilabb, hosszú távon kiszámíthatóbb gazdasági környezethez és Magyarország versenyképességének növekedéséhez kívánnak hozzájárulni. Összegzik azokat a tényezőket, amelyekről befektetőként úgy gondolják, hogy továbbra is Magyarország erősségei, illetve lehetőségei, valamint szeretnék felhívni a figyelmet azokra az elemekre is, amelyeket gyengeségnek, sőt veszélynek gondolnak.

Erősségek

• Versenyképes emberi erőforrás – de romló tendenciák!
• Földrajzi elhelyezkedés – központi fekvés, kapu a Balkán felé, logisztikában rejlő lehetőségek
•I nfrastruktúra – de a vasút és a tömegközlekedés gyenge pont!
• 10 milliós piac
• Export-orientált ipar, jól menedzselt iparvállalatok jelenléte
• Magyarország az európai kultúra része széles értelemben véve
• Vonzó turisztikai célpont, a külföldiek szeretnek itt élni

Lehetőségek

• Folyamatos korrekciók lehetősége (pl. konvergenciaprogram)
• Jobb kommunikáció – hogy az emberek megértsék miért szükséges áldozatot hozni
• A KKV szektor fejlesztése; ők alkotják egy egészséges gazdaság gerincét
• A világgazdaság változásai egyben lehetőséget is rejtenek (növekvő ázsiai piacok, képzett munkaerő hiánya, környezetvédelmi ipar mint kitörési lehetőség)
• Regionális szolgáltató központok és európai intézmények vonzása
• Együttműködés az új EU-tagállamok között
• A 2011-es EU-elnökség

Gyengeségek

• A jövőkép, hosszú távú stratégia, kiszámíthatóság és tervezhetőség hiánya
• Az ország túlpolitizált
• Magas az államadósság és a költségvetési hiány
• Bár a reformok szükségesek voltak, rosszul előkészített, rossz szerkezetben megvalósított és rosszul kommunikált lépésekké váltak
• Oktatási stratégia hiánya. Összetételében és tartalmában is gyengülő oktatás, amely nem veszi figyelembe a gazdaság igényeit
• Versenyképességi tényezők, amelyek a közép-kelet-európai országokkal összehasonlításban hátrányosak (bonyolult adórendszer, magas SZJA kulcsok és járulékok, adófizetők alacsony száma, túlzott bürokrácia)

Veszélyek

• A reformok megtorpanása egyenlő a visszalépéssel a közben fejlődő világhoz képest
• A széles értelemben vett konszenzus hiánya
• Az eurozónához történő csatlakozásnak nincs időpontja. Nem a dátum a fontos, hanem a fejlettségi szint, a maastricht-i kritériumoknak való megfelelés
• Korrupció és fekete/szürkegazdaság
• Vásárlóerő folyamatos csökkenése
• Demográfiai tényezők, csökkenő népesség hatása az egészségügyre, oktatásra, munkaerőpiacra.
• Érzékelhető munkaerőhiány

Az HEBC meggyőződése, hogy Magyarország továbbra is építhet erősségeire, és gyengeségeiből is előnyöket tud kovácsolni. Ahogy ezer ember egy vállalatnál, úgy tízmillió ember egy országban is sikeres tud lenni, ha jól megfogalmazott célokért együttműködik.

Dr. Sólyom László, köztársasági elnök köszöntője, amelyet az HEBC megalakulásának 10. évfordulója és 10. éves jelentésének kiadása alkalmából az Üzleti Tanácsnak küldött, elérhető a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján.

Az HEBC összes jelentése elérhető az Interneten az ERT weboldalán.

További információk: Szántó Judit Tel./fax 36 1 216 04 87, e-mail: lobbypartnersltd@t-online.hu