 |  |  |
 |  |  |
|
Vaudeville
- 2013-05-25 -
A vaudeville
zenés színpadi műfaj, az angol music hall amerikai változata, ami a
minstrel show-ból fejlődött ki.
A show új formája táncból és énekből, pantomimból, dialógusokból, akrobatikából, humorból, állatidomárok és bűvészek számaiból állt. A műsort aminstrel, az operett és a cirkusz elemeiből állították össze. Az egyes számok rövidek, kb. 10 percesek voltak, ami pontosságra és koncentrálásra kényszerítette a művészeket. A társulatok többsége az országot járva (road show) adta elő műsorát. A 19. sz. elején Amerikában több száz vaudeville-vándortársulat működött. 1930-tól - részben módosult tartalommal - átalakult varietévé.   A vaudeville
eredetileg jellegzetesen párizsi, utcai dal volt, és a zömmel itáliai
komédiások előszeretettel építették be ezeket a dalocskákat rögtönzéses
játékaikba. A népszerű dalokat 1700 körül kezdték színpadi művekké
szervezni — ezek cselekménye a mai zenés játékokéhoz hasonlóan laza
volt; jobbára csak a dalok egységes keretbe fűzésére szolgált. Ezeket a
vaudeville-eket (más műfajokkal együtt) a francia vígopera, az opéra
comique előzményeinek tekintik.
A 18. század második felében a szó új jelentést kapott: ekkor azokat a
felvonászáró dalokat nevezték így, amelyekben az egyes strófákat a
szereplők szólóban énekelték, majd az egészet közösen, kórusba előadott
refrénnel zárták le.
A vaudeville elnevezés egy magyarázat szerint a Vire-ből származó normandiai költő, Basselin szatirikus költeményeinek neve volt. Egy másik feltételezés: vaulx (vagy voix) de ville vagyis: a város hangja. De ez lett a neve a 16. század második felében a francia chanson egy bizonyos típusának is.  Ez a szöveg a magyar Wikipédia Vaudeville című szócikkéből származik (a változat dátuma: 2013. február 26.). A CC-BY-SA-3.0 licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható. |
 |  |
 |  |